A főember… örvendezve haladt tovább az útján. (ApCsel 8,39)

Történt-e már veled olyan az életedben, ami aztán minden mást megváltoztatott, ami kimozdított addigi élethelyzetedből, és valami egészen megfoghatatlan módon pozitív, feltöltő, erővel eltöltő érzéssel ruházott fel? Hiszem, hogy vannak ilyen események az életünkben. Emberi történetek nyomán, amikor szerelemre találunk, vagy amikor gyermekünket fogjuk először a karjaink között. Nem tudjuk megmagyarázni, mi az az érzés, ami hatalmába kerített bennünket, de talán nem is kell. Isten ajándékeként ott van, hogy ezáltal is megértsük, mennyire szeret bennünket.

De ott van ez az érzés minden mást átfogó módon az Istennel való találkozás után. Amikor megadatik nekünk a kegyelem, hogy észre vegyük a felénk tartó Istent. Amikor átéljük, hogy Ő valóban gyermekeivé fogadott minket, és mi életünk életünk minden napján ebből a kapcsolatból. Hiszem, hogy ez a pillanat megváltoztatja az életünket, akkor is, ha tudjuk, mikor és hol történt, és akkor is, ha hosszú léptek vezettek el oda. És hiszem, hogy életünk minden napján újra és újra átélhetjük ezt a találkozást, mert Jézus Krisztusban, a testé lett Igében ezt kínálja fel neked és nekem az Isten.

És ha komolyan vesszük, hogy Krisztus ott van a szívünkben, akkor mi is örvendezve indulunk tovább az utunkon, hogy Isten örömét másoknak is tovább tudjuk adni.