Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. (Jn 1,4)

Láttuk-e már a csillagos égboltot? Furcsán hangozhat a kérdés, de itt, a mindíg a fényes Európában, főleg egy-egy nagyvárosban valójában teljesen ésszerűen hangzik. Miért? Mert annyi fénnyel vesszük körbe magunkat, hogy eltakarjuk a valódit, amit az Isten alkotott azért, hogy este is világosság legyen. Hiszen egy olyan éjszakán, amelyen tiszta az égbolt egészen lélegzetelállító fényesség ragyogja be a tájat. Ott van tehát a világosság, a kérdés csak az, hogy képesek vagyunk-e arra, hogy észrevegyük?

Isten Jézus Krisztusban elküldte az életet és a világosságot ebbe a világba. Azért, hogy minden embernek, neked és nekem is világítson, igazi életet adó módon. Nem mesterséges fények módjára, amelyeket le lehet kapcsolni, ki lehet iktatni, amelyek elromolhatnak, hanem életből fakadó, élő fényként, amely minden pillanatban világosságot ad.

Jézus Krisztus maga az élet. Hatalmas kegyelem ez, mert Benne és Általa mi is életet nyerhetünk már itt a földön. Hiszem, hogy rá tekintve életünk minden napján megtapasztalhatjuk, hogy kegyelemben élünk, és életünk valójában az Ő életéből táplálkozik. Hiszem, hogy a mi életünk világossága, útjelzője is Ő lehet, és egyedül Ő vezethet át minket minden árnyékos, sötét élethelyzeten, mert az Ő fényességét senki és semmi nem győzheti le.