Én vagyok az első és az utolsó, rajtam kívül nincs isten. (Ézs 44,6)

Kegyelem az ember életében, ha felismerheti, hogy a világ létrejötte nem a véletlen műve, hanem a Teremtő Isten csodálatos munkája. Ő az, aki szavával létre hívott mindent, ami körbe vesz minket, amik mi magunk is vagyunk. Ő az, aki mindezt érthetetlen kegyelméből fenntartja érted és értem, hogy boldogulhassunk ebben a világban, sőt Ő hív téged és engem társnak, mert neked és nekem adta ezt a csodálatos világot. Hatalmas kincs ennek a felismerése, mert hirtelen megláthatjuk, hogy nem az  a lényeg, hogy milyen fizikai folyamatok által jött létre a világ, hanem az, hogy minden mögött ott az a Teremtő Isten.

Kegyelem az ember életében, ha felismeri, hogy a bűneiből való szabadulás egyedüli forrás Jézus Krisztus. Ő, aki valóságos Istenként értünk lett emberré, hogy Megváltónká legyen. Mindent értünk tett. Minden lépést, minden kimondott szót, minden gyógyítást azért vitt véghez, hogy te és én érezzük, hogy Isten szeretete egészen közel jött hozzánk, és hogy te és én egyaránt meglássuk ennek a szeretetnek a fényességében, hogy bátran letehetjük bűneink terhét, és egy egészen új életet kezdhetünk el Vele és Általa. Olyan életet, amelyben magától értedő lehet a Krisztusi szeretet útja.

Kegyelem az ember életében, ha felismeri, hogy ezen az úton nincs egyedül, mert vele van a megszentelő Lélek, aki az Atyának és a Fiúnak a Lelke, aki Pártfogónk ebben a világban. Ő erősít minket életünk minden nehéz helyzetében, Ő az, megvígasztal, felemel minket, hogy ki tudjunk tartani a Krisztus követés útján. Ő az, aki életi az egyházat, amely már emberöltők hosszú sora óta hirdeti, hogy a Szentháromság egy igaz Istenen kívül nincs más isten.

Kegyelem az ember életében, ha ezt felismeri. Kegyelem és feladat. Mert aki egyszer megismerte a Szentháromságot, annak az a feladata, hogy hirdesse ezt a föld végső határáig, alkalmas és alkalmatlan időben, minden teremtménynek, hogy mindenki meglássa Krisztus arcát és azt, hogy Ő az út az Atyához.