Eljön minden nép, amelyet alkottál, leborulnak előtted, Uram, és tiszteletet adnak nevednek.
(Zsolt 86,9)
(Zsolt 86,9)
Globalizáció. Világot átszövő közösségi háló. Olyan fogalmak ezek, amelyek mára a mindennapjainkat jelentik. Lassan valósággá válik, hogy - kis túlzással - minden embert elérhetünk a bolygón, akit csak akarunk, tartozzon bármilyen nemzethez, beszéljen bármilyen nyelven. Úgy tűnik, minden ember egy irányba tart, hiszen a "fejlett nyugat termékeit" bárhol megkaphatjuk. Eggyé válni látszik az egész emberiség. De mindez csak a látszat.
Valójában egyetlen egy módon lehet egy minden ember: egyedül Krisztusban. S ma, amikor minden a "mindent fogadjunk be" elve környékez minket, akkor ezt mindennél jobban kell hirdetnünk. Igen, lehetséges az egység a világban, amely mindent felülír és áthidal. Ami feloszlat nemzetiségi és nemzeti ellentéteket. Ami valós hidat ver a távoli szigetek között. De egyedül Krisztusban, aki saját maga lett híddá Isten és az ember között. Igen, lehetséges, hogy minden ember egy szívvel és egy szájjal dicsérje Istent, de egyedül azáltal, akiben Isten üdvözítő kegyelme jelent meg. Mert hirdethetnek sokan mást, nincs más út, egyedül Krisztus. Ezt kell hirdetnünk minden embernek, hogy minden nép, amelyet Isten alkotott eljöhessen, és tiszteletet adjon az Ő nevének.