Krisztus lakjék szívetekben a hit által. (Ef 3,17)
Hol laksz? Talán ez az egyik leggyakoribb kérdés, amelyet egy új ismerősnek felteszünk. Mert kíváncsiak vagyunk arra, hogy milyen körülmények közül és honnan érkezik az, akivel éppen ismeretséget kötünk. Be szeretnénk látni az életébe, legtöbbször talán azért, hogy ezáltal is megismerjük őt. Mert jól tudjuk, sok mindent elárul valakiről az, amilyen körülmények között az életét rendezi. Nem a szegények kunyhói és a gazdagok palotái miatt. Hanem azok miatt a hétköznapi söprések miatt, amelyek elvégez vagy éppen nem. Ez alapján aztán sok mindent leszűrhetünk saját lakásunk vonatkozásában is.
De kíváncsiak vagyunk-e arra, hogy milyen körülmények vannak a másik ember szívében, vagy sokkal inkább a mi szívünkben? Hajlandóak vagyunk-e arra, hogy olykor-olykor kipakoljunk mindent, ami nem oda való, és teret adjunk annak, akinek valóban ott kellene lennie. Életünk minden napján arra van szükségünk, hogy hit által maga Krisztus vegyen szállást a szívünkben és ezáltal az életünkben is. Mert ha ilyen módon lesz tiszta udvar, rendes ház az éltünk, akkor valójában minden más is erre épülhet fel, Ha hagyjuk, hogy Jézus Krisztus vezesse az életünket, akkor megélhetjük, mit jelent valami egészen örömteli boldogságban járni. Csak hagyni kell, hogy Ő vegyen szállást bennünk. Képes vagy rá?
