Az emberek pedig elcsodálkoztak, és ezt mondták: Ki ez, hogy a szelek is, a tenger is engedelmeskednek neki? (Mt 8,27)

Néha bele sem gondolunk, hogy mi mindenre képes az élő Isten. Úgy vagyunk, mint a tanítványok, akik sok-sok csoda ellenére mégsem hittek, tamáskodtak, pedig nekik minden a szemük előtt történt. Mégis hiszem, hogy Istennel járhatunk egy olyan úton, ahol egyre jobban komolyan vesszük, hogy Ő hatalmas dolgokat művel a földön. Ő képes arra, hogy irányt szabjon a szélnek, képes arra, hogy viharokat csendesítsen le a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. És hiszem, hogy Ő meghallgatja, amikor hozzá kiáltunk, hogy ezt a mi életünkbe is hozza el, és velünk is láttassa meg.

Isten olyan életet kínál neked és nekem egyaránt, amelyben újra és újra rácsodálkozhatunk arra, hogy bár már-már elmerültünk a viharos tengeren, mégis egy szempillantás alatt megszűnt körülöttünk a vihar. Nem azért, mert hirtelen megváltozott volna a szél iránya, és nem is azért, mert mi lettünk ügyesebb hajósok, hanem azért, mert Isten kinyújotta karját, és oltalmat adott neked és nekem egyaránt.

Hatalmas kegyelem ez. Megélni, hogy Istennel járva bárhogy is hánykolódunk, el soha nem süllyedünk, mert ez fakad abból, hogy Ő az életünk Ura. Lehet vihar, lehet kétségbeesés, de mindig van menekülés, mert életünk hajójának kormányát az Úr fogja biztos kézzel, sőt, hiszem, hogy neked és nekem is Ő akar szelet adni a vitorláinkba.