Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást. (Jn 13,35)

Mit jelent tanítványnak lenni? Emberileg nézve valami olyan életszakaszt, ami lehet, hogy csak pár évig tart, mert kikerülünk az iskolapadból, és véget ér a tanítványság. És azért, mert hajlunk is arra, hogy levetkőzzünk mindent, amit a tanítványság jelent, mert úgy érezzük, hogy ez az állapot csak megköt és gátol minket. Jézus mégis arra hív, hogy legyünk az Ő tanítványai. Nem csak pár évre, hanem egy egész életre. Nem azért, hogy megkössön minket, hanem hogy szabaddá tegyen. Hiszem, hogy csodálatos megélni ezt a fajta tanítványságot, mert az láthatjuk meg újra és újra, hogy a Mester valóban naponta tanít minket, párfogol, és felkészít az életre.

Mi több, arra hív, hogy ez a tanítványság legyen látható rajtunk. Nem a kiválóságunk, öltözködésünk, egyre nagyobb tehetségünk, hanem a szeretet által. Azáltal az érzésnél jóval több élet-gyarkolat által, amit maga Jézus tanított nekünk. Az Ő tanítványaként megélhető, hogy nem azért szeretem a másik embert, mert valaki erre kényszerít, hanem azért, mert ezt látom Tőle, mert Őt ismerem fel a másik emberben. Ez pedig csodálatos ajándék, hiszen segít abban, hogy valódi közösség alakuljon ki ember és ember között. Olyan Krisztusban megélt kapcsolat, amelyben letehető minden, ami bűn, de elfogadokhatok minden olyant, ami a másik embert tőlem különbözővé teszi. Nem emberi észérvek miatt, hanem azért, mert rádöbbennünk, Krisztus a közös pont, és így minden más másodlagossá válik.

Mi több az ilyen szeretet nem önmagáért való, hanem azért adatott neked és nekem egyaránt, hogy általa egyre többen lássák meg Krisztus arcát. Arra hivattál te és én egyaránt, hogy hirdessük szerete a világban, Benne és Általa lehet közösség az emberek között, ha felismerjük, hogy Vele lehet szeretni a másikat, mert Ő már előbb szeretett minket.